Szûcs János, egy nagy budapesti üzletközpont igazgatótanácsának elnöke. Harmincöt éves, gazdag, sikeres és még nõtlen. Évek óta elõször hosszabb szabadságra készül. Ennek örömére gyönyörû autót vásárol autókereskedõ nagybátyjától, Péterfitõl. Szûcsnek a mesés autóval már az elsõ napon sikerül fellöknie egy görkorcsolyával száguldozó fiatal lányt, Kovács Verát. Szerencsére nagyobb baj nem történik, hacsak azt nem számítjuk, hogy az elnök beleszeret a lányba...
Vera az üzletközpontban dolgozik, de errõl persze Szûcsnek nincs tudomása. Így azt sem tudja, hogy Halmos úr, a titkársági mindenes, aki a küldöncök vezetõje, az õ javaslatára éppen aznap rúgta ki az ismeretlen kedvest. Péterfi úr segítségével Vera apja egy ál-rádióvetélkedõn megnyeri a meseautót egy hónapra, sofõrrel együtt. Vera ugyan gyanakszik, hogy éppen az õt elgázoló sofõrt nyerték meg, de nem sokáig. Egy-két nap alatt ugyanis beleszeret sofõrébe, és mint köztudott: a szerelem vak. Szûcs boldog, hogy egyszerû sofõrként szerették meg és nem a hatalom, a pénz, a csillogás kedvéért. Úgy érzi, megtalálta az igazit. Péterfi szerint azonban téved az unokaöccse. Ez a lány is csak olyan, mint a többi: ha találkozna az igazi Szûccsel, dobná a sofõrt...
A két férfi fogadást köt. Egy Visegrádon töltött hétvégén Péterfi Szûcsként, Szûcs egyszerû sofõrként viselkedik. Péterfi nyomul - apartman, virág, vacsora -, de Vera a "sofõr" mellett döntene, ha az idõközben szintén Visegrádra delegált Halmos el nem árulná neki, hogy a sofõr valójában a "mi Szûcsünk, az a Szûcs meg nem Szûcs".
Vera bosszút esküszik, eljátssza, hogy az ál-Szûcsöt választotta, bármennyire szenved. Persze minden jó, ha jó a vége...